-Az ablakcserét a lakásfelújítás melyik fázisában kell elvégezni?

Bontásos ablakcsere esetén, az új ablakokat és ajtókat legkésőbb a festés, glettelés, burkolás előtt kell beépíteni.

Bontás nélküli nyílászáró csere és panellakások esetén többnyire teljesen mindegy.

-Mennyi idő alatt készül el a nyílászáró cseréje?

A beépítés időtartama a munka mennyiségétől és a rendelt kiegészítőktől is függ kb. 1-2 nap komplett lakás vagy családi ház esetén. Ablakonként átlagosan kb. 2 óra számítható ha nem merülnek fel előre nem látott körülmények(pld.áthidaló hiánya).

-Mire kell számítanom a nyílászáró csere kivitelezésekor?

A megbeszélt időpontban a helyszínre érkezünk. Megkezdődik a régi ablakok bontása majd az új szerkezetek beépítése. Majd párkányok, takarólécek szerelése és végül a redőny kerül a helyére. . A legvégén a finombeállítás.

-Hogyan készüljek a beépítésre?

A helységekben, ahol nyílászáró csere lesz, érdemes a portól védendő tárgyakat és a padlót letakarni illetve a nyílászárók előtti részeket kiüríteni, hogy hozzáférhetőek legyenek. A megérkezésünk előtt olyan helyeken, ahol nehézkes a parkolás, érdemes gondoskodni megfelelő parkolóhelyről!

-Mi az a bontás nélküli ablakcsere?

A bontás nélküli ablakcsere esetén (tokba építés) az arra alkalmas régi ablak illetve erkélyajtó régi tokjába építjük bele az új nyílászárót. Az új és a régi ablak közötti hézagot szigeteljük, majd ezt követően műanyag takaróléccel a szigetelő réteget eltakarjuk. Ennél a beépítési módszernél utólagos kőműves munka nem szükséges és jóval kisebb kosszal illetve felfordulással jár, mint a bontás - beépítéses ablakcsere. Hátránya viszont, hogy 10 cm-rel csökken oldalanként az eredeti üvegfelület.

-A beépítés tartalmaz kőműves munkát és a helyreállítást?

Nem.

-Szükséges-e kőműves munka?

A bontás nélküli (tokba építés) ablakcsere és a panel épületek esetén kőműves munka nem kell. Néhány kivételtől eltekintve minden egyéb esetben szükséges.A helyreállítás utólagos megbeszélés tárgya.

-Miért szükséges kőművesmunka?

A nyílászáró csere folyamán a belső fal részek, burkolatok sérülhetnek (állapottól függően). Ennek helyreállítása kőműves munkát igényel. A külső falrészek többnyire sértetlenül maradnak. Speciális tokbontási módszerünkkel a fal sérülése a lehetőségekhez képest minimális.Fontos, hogy a helyreállítási munka csak egy esztétikai helyreállítás, az általunk beépített ablakok, ajtók kiszigetelve, beállítva kerülnek átadásra, így funkciójukat azonnal 100%-ig betöltik beépítés után!

-Mit számít, hány légkamrás a szerkezet?

Hogy egy szerkezet hány légkamrás attól függ, hogy az elválasztandó teret hány légréteggel választja el szerkezeten belül (ez az érték a profil jellemzője). Ez az érték háromtól hatkamrásig változhat. Létezik kétlégkamrás is, de ezek régi elavult szerkezetek nem nagyon forgalmazzák már őket. A légkamra azért fontos mert minél magasabb légkamra számú egy szerkezet, annál jobban hő és hang szigetel, illetve annál jobb a statikája. Jelenleg a háromlégkamrásnak a legnagyobb a piaci részesedése, lakossági felhasználás terén minden igény kielégíthető ezekből a profilokból. Ezt követi az ötkamrás, majd a hat kamrás szerkezet, ami már luxus kategóriába tartózik. A háromkamrás szerkezetek K(U) értéke K(U)=1,5 és 2,0 között, az ötlégkamrás szerkezetek K(U)=1,1 és 1,4 között vannak. A hatkamrás szerkezetünk tok-szárny kombinációban K(U)=1,1-es értéket produkál.

-Mi az a beépítési mélység?

A beépítési mélység a nyílászáró profil jellemzője, tulajdonképpen a profil vastagságát jelenti. Többnyire a légkamrák számával egyenes arányban nő. A három légkamrás nyílászáró szerkezetek általában 60mm, az öt légkamrás 70mm, a hat kamrás 80mm beépítési mélységgel rendelkeznek. A beépítési mélység növelésével párhuzamosan javul az ablak és ajtó statikája, hő és hang szigetelése.